Penelope Douglas - Punk 57
Együtt, egymás ellen.
"Szólalj fel, és ezzel a többieket is felhatalmazod, hogy szintén így tegyenek."
Lelkendezős kisregény következik.
Kit érdekel, hogy nem vagy már gimis, ha ilyen szívmelengető, témáját tekintve aktuális regényt olvashatsz?
Könnyed nyelvezettel, de komoly tartalommal találkozunk a Punk 57-ben - gyász, szégyenérzet, iskolai bántalmazás, bullying, és a valahova tartozás érzése. Az ezeket átszövő szerelem és az önkifejezés eszközeként a zene és a dalszövegek kísérik Ryen és Misha (Masen) több, mint barátságát.
Ryen a gimis pompon csapat tagja, úszásoktató és a suli menő, ám szívtelen csaja, legalábbis ezt gondolja mindenki, aki nem ismeri eléggé, mert remekül felépítette magáról a képet, amit a környezete elvárt.
Van azonban valaki, aki azt az énjét is látja és elfogadja, amit ő maga nem. A féltve őrzött titkai rejtekhelye, aki 7 éve fontos csendes szereplője életének. Aki úgy ismeri őt, mint amilyenné válni szeretne, de nem mer. Ryen egyedül neki tud teljesen megnyílni, éppen ezért érinti váratlanul, mikor egyik levele után nem érkezik a fiútól több üzenet - Misha eltűnik a színről, és Masen néven bukkan fel Ryen gimijében.
Mivel a levelezőtársak korábban abban állapodtak meg, hogy nem nézik meg neten, hogy a másik hogy néz ki, mióta nem találkoztak, Masen úgy férkőzik közel Ryenhez, hogy a lány nem is sejti, a rejtélyes új fiú valójában legjobb barátja. Valahogy úgy tűnik, sosem elég megfelelő az alkalom, hogy elmondja neki.
A gimi életét mindeközben különös eset rázza fel - valaki éjszakánként belopózik az iskola falai közé és üzeneteket hagy a diákoknak. De ki lehet a Punk néven aláíró személy, és mi lehet a célja?
Nagyon amerikai, nagyon Gen Y tinikorát idéző a történet - lelke van. Nem vagyok 18, de teljesen benne éltem a szereplők életében. Imádtam az igaziságát, hogy habár már az online tér roncsoló szerepe is bekúszik a képbe, a két főszereplő közti kapcsolódási pont az élő, valós világban kialakított alapokon nyugszik. Azért tudtak egymásról őszinte képet formálni, mert lehetőségük volt megismerni az embert, aki a felvett szerepeken túl rejlik. Lépésről lépésre kibontakozó kapcsolat az övék, amiben a bizalom átmenetileg remegő lábakon áll, de a fájdalom megértéssel és szeretettel gyógyulássá alakulhat.
"Egyszer mindenkinek mérlegelnie kell, mit akar jobban: visszakapni, ami az övé volt, vagy küzdeni azért, ami még az lehetne. Maradni, vagy mindent kockára téve továbbhaladni."
Ha le kellene írni a Punk 57 hangulatát, talán úgy jellemezném, mint az Alkonyat, a Gossip Girl, a Vámpírnaplók és az Eufória keveréke olyan zenékkel, mint a Linkin Park, P!nk, a Bring Me The Horizon vagy Eminem. Megérint, mert kicsit mindenki volt törékeny és bizonytalan magában fiatalon, kicsit mindenki meg akart felelni, még ha később ki is derült, hogy teljesen feleslegesen.
Szerettem az üzenetét, jól felépített volt az egész, ráadásként pedig kaptunk egy igazán bomba csavart a végére. Tetszettek a spicy részek is, mert ellentétben a mostanában felkapott erotikus könyvekkel, itt ezek a jelenetek kellő érzelmi és tartalmi háttérrel párosultak, és összességében egész jól is lettek fordítva.
Ajánlom, mert nem túl hosszú, és mert a gyors olvashatósága mellett megtölti a szívet. 🩷
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése