Hafsah Faizal - Teaörvény
Na itt ez nagyon izgalmas módon jelenik meg! Főszereplőnk Arthie egy bizonyos Ceylan nevű helyről kerül az ottani gyarmatosítások után Etteniára, ahol kiskorában megszerzi a hosszú idő óta védett trükkös pisztolyt, a Calibort. Ez válik társává a kitaszított lánynak, aki időközben rátalál fogadott bátyjára, Jinre. A két fiatal aztán megnyitja az Örvény nevű helyet, mely nappal teázóként, éjszaka pedig vámpírok ügyleteire szakosodott vérházként üzemel.
Arthie nem kispályás, fiatal kora ellenére megtanulja kijátszani a rendszert, titkokkal üzletel, azonban végig sejthetjük, hogy ő sem mentes tőlük.
Hafsah Faizal nem kegyetlen módon, de rámutat a mai társadalom hibáira is, arra a beolvadni nehezebben tudó rétegre, akiket megnéznek az utcán. Itt ők azok, akik összetartanak és harcolnak egymásért, de komoly árat fizetnek ezért.
Mindeközben Hamvassüvölt utcáiról az éj leple alatt rejtélyes módon vámpírok tűnnek el, amiről igyekeznek nem hírt adni a helyi újságok, hiszen éppen velük igyekszik a hatalmon lévő, rejtélyes kilétű Kos rettegésben tartani az embereket.
Engem sokszor emlékeztetett Arthie Aelin karakterére az Üvegtrónból, illetve egyszerű, de nagyszerű névválasztásnaj találtam Ceylant és Arawiyát, hiszen előbbi Ceylon, utóbbi Arábiaként is értelmezhető a maga mesés változatában, míg Calibor nekem abszolút hozta az Excalibur tulajdonságait.
A történet egy kissé lassú felfutású volt, a végén viszont beindultak az események, és olyan befejezést kaptunk, ami ígéretes zárórészt ígér.
Ajánlom, ha nem akarsz nekiveselkedni egy sokrészes világépítésű fantasynek, de szereted a párszáz évvel ezelőtti hangulatot némi vámpírhangulattal ötvözve, és nem rohansz sehova. Biztonságos választás olyan 16 éves kortól, mivel nincsenek benne brutális részek, sem szexjelenet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése