Sacha Batthyány - És nekem mi közöm ehhez?

Sacha Batthyány - És nekem mi közöm ehhez?

Mindannyian ott vagyunk ebben a könyvben kicsit. A hétköznapi ember, aki saját magát kutatja családja múltjának ki nem mondott történeteiben. Sacha Batthyány Esterházy-Batthyány leszármazott, aki egész életében úgy érzi, nem tartozik sehová - mintha a múlt és a jelen között rekedt volna, és életével neki kellene fizetnie felmenői hibáiért.

A második világháború után Batthyány-Thyssen Margit grófnő Rohoncon mulat, amikor a vasútállomásra megérkezik közel 200 magyar zsidó származású munkásszolgálatos, akik közül némelyekkel gödröt ásatnak, majd Podezin parancsára mindannyiukat megölik, nagy részüket agyonlövik.

Sacha Svájcban él újságíróként, és egyik nap egy újságcikket kap munkatársától, melyben nagynénjéről, különös modorú Margit néniről írnak. A következő éveket azzal tölti a férfi, hogy megpróbál utánajárni a kezdetben csak Margit nénit övező rejtélyekre, ám rájön, hogy valójában saját múltját kutatja, és ugyan kezdetben kérdései nem fogalmazódnak meg benne egyértelműen, azt tudja, hogy válaszokat szeretne kapni.

Válaszokat saját működésére, válaszokat a családja viselkedésére, eközben pedig újra és újra szembesül a kollektív bűntudat visszatérő megjelenésével. Végül kalandjai, felfedezései, és pszichoanalitikusánál töltött évei kísérik el saját válaszaihoz.

"Hogy van az, hogy egy egész nép nem akar meglátni valamit? De vajon manapság jobb a helyzet?"

A rohonci mészárlás idén 81 éve történt, melynek részleteire a mai napig nem derült fény. A feltételezhetően 180 ember holttestének kilétére azóta sem jöttek rá, a falu hallgat, a gyanúsítottak elmenekültek, akiket pedig hírbe tudtak hozni az esettel, pár év után elengedtek. A korabeli két szemtanút ismeretlen elkövetők megölték, akinek bizonyítékai is lehettek, felgyújtották a házát. Máig nincs magyarázat - a tettesek megúszták, a sírhelyekre pedig majd 20 ásatás során sem leltek rá.

Sacha Batthyány sokat segített az ügy felgöngyölítésében, bár tények hiányában maga sem jutott kézzel fogható eredményre, így ez a könyve inkább egy feltáró családtörténet, ami egy kicsit sem von le az értékéből.

A zsidóság helyzetén túl rámutat az érem másik oldalára, az arisztokrácia veszteségeire, ami nem csupán a vagyon, hanem a méltóság teljes elvesztésével is járt, és amit utódaik lenyomatként őriztek és vittek tovább magukkal.