Erin Morgenstern - Éjszakai cirkusz

 Erin Morgenstern - Éjszakai cirkusz

Azoknak ajánlom a könyvet, akik hisznek a csodákban, és abban, hogy a világon nem minden fekete vagy fehér, még ha az éjszakai cirkusz pont az is. A varázslatok világában minden olyan, mint abban az álmodban, ami annyira valóságosnak tűnt, de amikor felébredtél, inkább nem mondtad el másnak, mert úgysem értenék meg. Itt viszont mindenki a saját álmát éli.

Nagyon tetszett a könyv, a szereplők személyisége, ami végig konzisztens maradt és titokzatosan izgalmas. A két idősík, ami a történet során közelített egymáshoz, egyre inkább fokozta a kíváncsiságot, vajon mit fog tartogatni a pillanat, amikor a két történet összeér.

Biztos, hogy ehhez a könyvhöz hinni kell kicsit a varázslatban, vagy legalábbis vissza kell kicsit térni ahhoz a kisgyerekhez, aki voltunk, amikor még hittünk.

Nagyon közel éreztem magamhoz a könyvet, és megkedveltem Celiát és Marcot is, arról nem is beszélve, mennyire vártam, hogy kiderüljön, hogy fogják tudni megoldani, hogy úgy érjen véget a verseny ahogyan ők szeretnék.

Tetszett a részletekbe fektetett energia, mert az írónő láthatóan valami olyat akart az olvasó számára nyújtani, aminek az olvasás élmény után részletesebben is utánajárhat.

Sok a jelkép, és a kérdés, vajon meddig tart a valóság és hol kezdődik az illúzió. Vajon mi igaz, és mi nem, és amit hiszünk, azok elképzelhető, hogy a saját korlátainkon belül játszó buta kis gondolatok csak?

Volt szerencsém dolgozni vándorcirkusszal, és a hangulat, amit az írónő minden érzékre hatóan átad, tökéletesen hozta az ismerős, imádott életérzést. Az illatok, a színek, a misztikum édeskés illata egyedülálló és utánozhatatlan része ennek a világnak, amit, miután kis ideig részese lehettem, úgy láttam, igazán csak azok ismerhetnek, akik ennek aktív részei, s a külvilág nem is kell, hogy a csillámporos fátylak és illúziók mögé lásson. Itt azonban a cirkusz tudott pluszt adni a benne létező szereplőknek is, ahogy elvenni is képes volt.

A rèveur-ök világa szintén közel állt a szívemhez, mivel zeneimádóként ismerős a valahova tartozás utáni vágy. Sok rajongónál valóban jellemző, hogy követik a turnézó zenekar útvonalát és közös élményeket osztanak meg egymással, amíg egyik-másik helyszínen várakoznak, vagy átutazóban vannak. Van ebben valami nagyon különleges.

Egyszerűen mesés volt a Cirque de rèves-vel utazni!

(Bár az ehhez létrehozott Spotify lejátszási listát csak a végén ismertem meg, beleilleszkedni a hangulatba ezzel és egy bögre fahéjas mályvacukros kakaóval valami mennyei!)