Elin Persson - Afgán fiúk

Elin Persson - Afgán fiúk

Három afgán tinédzser, Zaher, Ahmed és Hamid napjait ismerhetjük meg egy svéd, bevándorló gyerekeket elszállásoló központ fiatal dolgozójának elbeszéléseiből. A szöveg egyszerű módon, ám mégis a helyzetet jól bemutatva világít rá, milyen megpróbáltatásokkal kell szembesülnie a menekülteknek egy számukra idegen országban.

Sajnos sok ponton ráismertem a nálunk zajló örökbefogadási, vagy éppen be nem fogadó közeggel kapcsolatos nehézségekre. A szállás alkalmazottai tehetetlenek a rendszer sokszor kegyetlen döntéseivel szemben, miközben pedig életekről van szó. Emberekről, akik csak szeretnének egy biztonságos, emberi környezetben élni, de ebbe nekik semmi beleszólásuk nincsen.

Érdekes volt számomra, hogy a történetet leíró lány sokszor mennyire minimális kommunikációt folytat a fiúkkal, amit egyébként valahol meg is követelt a helyzet, hiszen ezek a srácok a hónapok során angol vagy svéd nyelven alap szinten tanultak csak meg beszélni. Olyan alapvető tudást kellett volna velük megosztani, amely felkészíti őket a boldogulásra, mint mondjuk szexuális felvilágosítás vagy helyi normák, itt azonban semmi ilyen nem merült fel.

A dolgozóknak minden, ott lakóhoz kötődő eseményt naplózni kell - ki milyen gyógyszert kap, hol tölti a szabadidejét, ki jön hozzá látogatóba, milyen programokon vesz részt, mire hogy reagál.
Ezek a gyerekek a társadalmon kívül rekedt, nem kívánatos személyek, akiknek a sorsa orosz ruletthez hasonló módon akár még jól is alakulhat, erre azonban nagyon csekély az esély.

Az Afgán fiúk egy közel 200 oldalas, még így is szellős olvasmány, így egy nap alatt kiolvasható.