Sarah J. Maas - Az orgyilkos pengéje (Az Üvegtrón előzményei)
Esetleges spoiler veszély!
Két tábora van az előzménykötetet olvasóknak: akik szerint ez az egyik legjobb rész, és akik nem értik, minek kellett megírni, mert nem ad hozzá a teljes történethez. Én aleroteljesen az előbbibe tartozom. Ugyan magam sem teljesen döntöttem még el, hogy mit is gondolok a megfelelő sorrendiségről (ahány beszámoló, annyi különböző javaslat), az biztos, hogy eddig ez érintett meg leginkább.
Technikailag érdekes lehet, hogy itt novellákra bontott, mégis egy szálon futó eseményekről beszélünk, ami szintén kedvezhet a linearitást kedvelő olvasóknak.
Az egyébként harmadikként megírt könyvet sokan javasolják a "Tűz örököse" után olvasni, így én is ezt követtem. Valójában jobb rálátásom lett volna Celaena viselkedésére és annak miértjére, ha a második után olvasom, sőt, megkockáztatom, hogy akár elsőként is nagyobb kedvet csinált volna a sorozathoz, de több szempontból mégsem volt rossz ez így. Ezek egyike, hogy most sokkal nagyobb lelkesedéssel vágok bele a folytatásba.
A sivatagi kiképzés edzős blokkja kevésbé volt szemléletes - nagyobb teret kapott az Ansel-es barátság vázolása és az érzékek bevonása (ez kifejezetten tetszett, különösen a piacos és a vágtázós részek), C. önismereti kalandozása, majd ráeszmélése, mit is szeretne Samtől.
A fiú jelenléte az igazi tiniszerelem lágy szellőjét lebegtette meg a fiatal orgyilkosok előtt, akikből napok alatt lett valóságszaggal átitatott felnőtt, majd kapcsolatukból szilánkosra tört álom.
Celaena Arobynnál töltött időszaka és a Farranékkel kapcsolatos fordulat remek felépítésű, egyben rettentően szívszaggató volt, még előre tudva is azt, mi vár a friss szerelmespárra. Arobynról még a későbbiekben lesz szó, ám jelenleg egy elborult, toxikus embernek látom.
Összegzésképpen mindenkinek, aki eddig gondolkozott, ajánlom, hogy bátran olvassa el Az orgyilkos pengéjét, mert a sorozat lelkét és Celaena jellemvázát adja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése